Képzeljünk el egy ideális játékost, legyen ő Mr. Jó Játékos, a továbbiakban JJ. Próbáljuk meg csoportosítani képességeit!
Fizikai paraméterek:
Valószínűleg számos tudományos disszertációt írtak már a sportolók fizikai felépítését taglalandó. Ezeket be kell hogy valljuk, nem kerestük elő, és nem mélyedtünk el a témakörben, de az ütő hossza valószínűleg szab egy optimális felső határértéket a testmagasságra (Jao Ming feltehetőleg problémákkal küzdene), mint ahogy a gyorsaság szükségessége, az ütközések elviselése is egy alsót. JJ legyen mondjuk Adidas Stabil 6-os (hops, reklám, itt mindenki olvasson sípszót) van a lábán 23 fokos külső hőmérséklet mellett, valamint haja géppel frissen nyírt, 1cm hosszúságúra.
Nyilván ruganyos, gyors, jól fordul, jó az állóképessége, jól ütközik, így nem lehet elhízott. Ennek megfelelően legyen 71,24kg evés után 4 órával mérlegelve szabványos mezben és a már említett csukában.
Hasznos képesség lehet, ha ütővel a kézben szembeszélben cikk-cakk vonalban 11,34s-ot fut százon, de valószínűleg ezt nem várhatjuk el tőle, így legyen elég annyi, hogy az orra előtt becsapódó ajtajú helyi járatú buszt délelőtt 8:00 magasságában utoléri a következő megállóban, munkahelyén pedig előbb ér fel a hetedikre mint a lift, miközben a 3. és a 4. emelet közt udvariasan elcseveg a bájos titkárnővel is.
Technikai felkészültség:
Edzője kimutatásaiban a gyengéi rovatban az alábbi bejegyzés szerepel:
„A palánk melllől, kiszorított helyzetből, nagyjából 20 méterre a kaputól egy magasan ívelt labdát a kapunak háttal félfordulatból, pattanás előtt, fonákkal még mindig nem tud teljes biztonsággal a hosszú felsőbe lőni… ”
A rosszabb minőségű PVC padló 32 másodperc alatt megolvad a labda alatt mikor melegítés közben huzogat. Lövéseit kikockázva a labda útja nem követhető, mert nem elég gyors a filmfelvevő. Bekötött szemmel szélcsatornában minimum 77,3%-al lövi be a passzolt labdát egy válogatott szintű kapusnak 13,32 méterről óránkénti 14 kilométeres váltakozó irányú szél mellett 43%-os páratartalomban (IFF szabvány).
A döntéshozást aligha kell ecsetelni. Egy hatalmas gólt egy iszonyúan eladott labdától és kontrából kapott góltól sokszor csak egy tizedmásodpercnyi hezitálás, egy az idő rövidségének nyomasztó súlya alatt hozott rossz döntés választja el. Hasonló a helyzet a koncentrációképességgel: ki tudod-e használni azt az egy 100%-os helyzetet meccsen is, amit edzésen 10-ből 10-szer, meg tudod-e fogni azt a lövést amit előző délután kivétel nélkül meg tudtál, fel tud-e bosszantani egy néző vagy a játékvezető egy általad helytelenített ítélete annyira, hogy teljesen kicsússzon alólad a talaj? Tudsz stresszes helyzetben is ugyanolyan jól dönteni mint a nirvana közeli állapotban egyedül egy teremben, elméletben, egy zen buddhista szerzetes nyugalmával?
Az eddigi képességek több-kevesebb sikerrel, hatékonysággal és erőfeszítéssel fejleszthetőek, ami azonban igen nehezen, az a játékintelligencia… Meglátod-e a társadat az ellenfél játékosainak forgatagában miközben húzzák a mezed, füledben zúg egy duda, és egyszerre 3 különböző felszólítást kapsz a padról? Ha egy pillanatra megállsz a pályán és becsukod a szemed, azonnal tudod hogy hol van a többi 9 játékos? És látod a döntési alternatívákat, melyek közül ki tudod választani a pillanat töredéke alatt a legjobbat? Látod előre az ellenfél következő lépését, és el tudod csípni a keresztpasszt?
A fentiek összességéből megfelelő arányban gyúrt elegy már alap lehet JJ-hez. Láttunk már edzésen szinte tökéletes játékost, kiemelkedő tudással, aki azonban meccsen teljességgel haszontalan. Láttunk már játékost, akinek zseniális meglátásai vannak, de nem tudja végrehajtani azokat. Láttunk már olyanokat, akik gyorsasága szinte félelmetes, de sajnos a labdánál is gyorsabbak. Mindenből kell egy megfelelő adag, hogy az elegy egy igazán kiemelkedő képességekkel felruházott sportoló jelöltet adjon.
Az elegy egyes komponenseinek aránya persze függ a poszttól is. Másra van szüksége egy kifejezetten befejező jellegű támadónak, egy centernek, egy támadásokhoz gyakran csatlakozó védőnek, vagy egy rendszerint hátul maradó „söprögetőnek”.
Vannak persze statisztikai mutatók, amik adhatnak támpontot, mint például a szerzett pontok, vagy a kiállítások mennyisége, esetleg ha számon tartanánk, akkor a jó passzok százaléka, megnyert párharcok, eladott labdák, szerzett labdák, helyzetkihasználás aránya, jó passzok aránya, stb., stb. Ezek azonban csak támpontok lehetnek.
Sportoló jelöltet írtunk szándékosan, ugyanis van még valami, ami a sportoló jelöltet megkülönbözteti az igazi jó játékostól, a sportolótól. Ezt a valamit pedig szintén a mentális képességek csoportjába sorolhatjuk. Nehéz körülírni, de alighanem a tisztelet, az alázat, a szerénység, az intelligencia, az elhivatottság szavak mindenképpen szerepet kell kapjanak…
Az ellenfél tisztelete, erényeinek megbecsülése, az arra való hajlandóság, hogy tanulj a játékából. Az a tisztelet, amit megadsz neki, hogyha pályára lépsz ellene, hogy nem veszed félvállról, hogy nem buzdítod saját csapatod az ő becsmérlésével, hogy nem érezteted vele a lekezelésed, hogy ugyanúgy lépsz pályára mindenki ellen, mintha nálad erősebb csapatról lenne szó…
Az alázat a sport irányába, hogy mindig tisztában vagy vele, csak folyamatos munkával maradhatsz jó, és mindig lesz olyan, amit még megtanulhatsz, soha nem érsz fel igazán a csúcsra.
A szerénység, amit aligha kell magyaráznunk. Persze emellett szükség van arra a magabiztosságra is, ami elengedhetetlen a pályán, hogy elhidd magadról, képes vagy rá.
Az intelligencia, ahogy megnyilvánulsz mérkőzéseken, ahogy a játékvezetővel, nézőkkel, csapattársakkal viselkedsz, és ahogy a meccs után azzal kapcsolatban a fórumokon kommunikálsz.
Az elhivatottság, amelynek következtében hétről-hétre ott vagy edzésen, és teszel érte, hogy egy napon te legyél JJ! Amellyel odaállsz minden meccs húzásakor! Amelyből erőt merítesz ahhoz, hogy eredménytől függetlenül a lefújás pillanatáig küzdj, és ne add fel!
