Tudtuk, hogy többeknek nem jó ez a hétvége, de még álmomban sem gondoltam, hogy csapatunk mindössze 8 fővel tud ezen a mérkőzésen megjelenni.
Régebbről tudtuk, hogy nem igazán fekszik nekünk a szombathelyi stílus, de így, hogy teljesen új sorral kellett felállni, "csapatkapitány" és kispados navigátor nélkül, gyomor izgalmam volt a telefonos közvetítést hallgatva, hol a mélyben jártam, hol pedig a befejező sípszót vártam! De, hogy mi is történt közben az jöjjön Laci tollából!
Pontszerzők - jkv. alapján
Dávid 0+1
Peti 2+2
Marci 2+1
Ádám 0+1
Kristóf 3+2
Dézsi 2+0
Hát Sziasztok mindenkik akik olvassátok és halljátok az én igémet! Örülök hogy közzétehetem nagyszerű írói vénám gyümölcsét!
Egy elég hiányos de nem kevésbé lelkes csapat indult hosszú útjára reggel. Ez már a harmadik meccsünk mikor nyájunk lusta bárányai vagy épp dolgos bárányai kénytelenek kihagyni hétvégi szertartásainkat. Tehát mint mondottam 8-an indultunk útnak,meg hű segítőnk Mr.Tibor. Evangélikus testvérem adatáramlási hiba miatt nem tudott hogy a mai napon csatába indulunk,de időközben csatlakozott a gyalogsághoz!
Időben megérkeztünk,Tibor nem szégyelte magát az úton! Halasi tizedes könnyen kisakkozta hogy merre is van a szombathelyi colosseum. A csapat két öreg rókája időben elkezdte a belemelegítést és mintha kolomp lett volna a nyakunkba követett minket a többi birka is. Mondjuk a későbbiekben kis nehézséget okozott hogy csak két labda állt a rendelkezésünkre. Egy labdámat elhagytátok,fontos érzelmi kötődéseim voltak hozzá…
A bírók kürtjeinek jelére megkezdődött az ádáz küzdelem. Hát fogalmazhatunk úgyis hogy kezdetét vette összevisszaság rendje. Senki sem volt sehol,de ott ahol nem kellett volna ott igen. Eladtuk a labdákat. Támadásainkat mintha rám dolgozták volna ki (pedig én a kapus vagyok hahaha). Septiben kaptunk 3 gólt. Ekkor már azt leszűrtük hogy a szombathelyi srácok nem kakaót ittak reggelire. Kemény túl keményen sőt értelmetlenül keményen odacsaptak embernek állatnak egyaránt. Volt kettős emberelőnyünk majd 1 percen keresztül de nem tudunk azon a szántáson átjutni amin épp kaszálltak.
A szünetben Ádám bátyánk elmondta hogy kell küzdenünk a barbár horda ellen.
Miután kiegészültek Dézsi A.(19) Lakitelki lakos a szombathelyi kapus kérésére felszerkesztett a fickába egy szögfelező merőlegest. Ezt gyorsan meg is ünnepeltük egy kapott góllal. Ekkora már 4-1 volt az állás. Gólgyár Péter ( C ) homlokán leguruló sóscseppeket csobbanásán hallottam a még a siket fülemmel is a kétségbeesés halk morajlását. De elkezdődött a csoda. Isten mellénk állt a harcban. Keresztet pingáltunk pajzsainkra és megrohamoztuk az ellenfél kapuját és szentháromság duplája jelent meg az eredményjelzőn. 6 gólt helyeztünk el ajándékba. Ezzel a második harmad végén két gólos előnnyel áldott meg minket a nagy pásztor.
Fejbe még éreztük hibáinkat fizikailag meg már a többiek örültek hogy tudtak mozogni Én ugye csak ültem a kapuba. Ebben a harmadban Péternek volt két nagyon fontos hitdagasztó gólja,na meg Kristóf fickája se volt rossz. Marcinak meg be kell lőőőőőőőnie mostmár a szentyit neki, nem szabad már ezen a ’szinten’ hibázni. Dávid mindannyiunk oldalbordáját elhagyta az oldalbordája, rásérült előző nyavajájára.
A harmadik és egyben utolsó harmad már nyögvenyelősebben ment. Itt már az ellenfél csapat mely narancssárga mezben szerepelt megitta napi vérnarancs italát és értelmetlen buta szabálytalanságokat csinált. Labda közelébe nem volt az ütőjük. Ütővel lábakasztás, két kézzel lökés, keménykedés…..Én nem értem meg az ilyen embereket. Az erőszak a gyengék végső menedéke. Felzárkóztak egy gólra .De Andris megnyugtató higgadt gólt helyezett el az alsó sarokban. Volt a meccsen három büntető, sok kiállítás az ellenfél csapatából. És bizony felzárkóztak kissé, én ezt a sportszerű és kulturált játékmodorunknak tudom be. Az utolsó egy percben már tényleg csak arra mentek hogy minél nagyobbat ütközzenek velünk. A bírók amúgy nagyon jól fújták a meccset. Köszönöm mindenkinek aki ott volt.
